Melyik csatornát érdemes használnod, ha épp most szeretnél munka mellett vállalkozást indítani? Nem mindegy, hogy mire fordítod az amúgy is kevés idődet, ezért nagyító alá vettem 613 db Facebook-posztot, hogy könnyebben tudj döntést hozni.
Nemrég levelet kaptam az egyik feliratkozómtól – nevezzük őt Gabinak -, aki egy érdekes témát feszegetett. Azt írta, hogy amikor legutóbb hírlevelet kapott tőlem, nem nyitotta meg, csupán „csillagozta” azt. Úgy volt vele, hogy később majd megnézi, amikor több ideje lesz rá.
Pár órával később a Facebook-hírfolyamában is megjelent egy, a KontentLabor oldalára posztolt cikkem. Rögtön rákattintott és elolvasta. A cikk olvasása közben viszont eszébe jutott, hogy korábban csillagozta az egyik hírlevelemet.
Ezért visszatért az e-mail-fiókjába és megnyitotta a levelemet. Ekkor derült ki Gabi számára, hogy e-mailben is ugyanazt – a célközönség meghatározásáról szóló cikkemet – ajánlottam a figyelmébe, amit a Facebookon. Tehát a hírlevelet nem nyitotta meg, a Facebook-tartalomra viszont azonnal kattintott.
Összegezve a rövid kis történetet kijelenthető: ha az e-mailen múlott volna, akkor a feliratkozóm valószínűleg soha nem olvas el egy olyan cikket, ami hasznos számára.
Az esettel kapcsolatban az alábbi kérdést kaptam Gabitól:
„Sanyi! Szerinted a hírlevelezés tényleg olyan fontos? Vagy a kettő [értsd: Facebook és hírlevél] együttes működésével érhetőek el jobb olvasottsági eredmények? Neked mi a tapasztalatod, sokan elolvassák a kiküldött hírleveleidet?„
Gabi hozzátette azt is, hogy azt érzi magán, hogy a hírlevelek elolvasását sokszor kihagyja. Még akkor is, ha érdekeli a téma. Viszont, ha a Facebookon találkozik egy érdekes cikkel, akkor arra szinte biztos, hogy azonnal kattint.
Gyanítom, hogy sok olvasó magára ismer Gabi történetében. Mielőtt azonban részletesebben válaszolnék a fenti kérdésre essen néhány szó az e-mail és a Facebook jelenlegi helyzetéről.
Jönnek az e-mail-prédikátorok
Az elmúlt időszakban sokan elkezdték újra hangsúlyozni a hírlevelezés fontosságát. Aki évek óta figyeli az online marketing fejlődését, az tudja, hogy sok évvel ezelőtt egyszer már áradoztak az e-mail-marketingről.
Aztán teret nyertek a különböző közösségi oldalak. Nem véletlenül, hiszen pár éve ezek a felületek még újnak és izgalmasnak tűntek, emellett marketing és üzleti szempontból is nagyon hasznosak voltak. Emiatt mindenki elkezdte temetni az e-mailt, teljesen érthető okokból.
Azonban az elmúlt időszakban megint előtérbe került a hírlevelezés. Egyre több szakértőt látok felbukkanni, akik az e-mail-marketingre építkezve igyekeznek eladni tudásukat, szolgáltatásukat. Bár korábban nem láttam ezeket a szakértőket, de szerintem tök jó, hogy sokan újra felfedezik ezt a csatornát és megpróbálnak másoknak is segíteni a használatában.
Bátorkodom kijelenteni, hogy az e-mail-marketing jelenleg a reneszánszát éli.
Ha kíváncsi vagy arra, hogy miért érdemes hírlevelezned, akkor nézd meg a korábbi cikkemet, amelyben összegyűjtöttem a legjobb infografikákat, amelyek az e-mail-marketing előnyeit foglalják össze. Szerintem iszonyat jók.
Egyre többen kritizálják a Facebookot
A teljes kép érdekében hozzá kell tenni azt is, hogy az e-mail nem azért került most újra fókuszba, mert hihetetlen jól teljesít. A hírlevelezésre irányuló figyelem annak köszönhető, hogy a Facebook elérései egyre rosszabbak, ráadásul technikailag is egyre több rá a panasz. Nincs olyan hét, hogy ne produkálna valami váratlan – rossz esetben káros – technikai furcsaságot a legnépszerűbb közösségi oldal. Bár az emberek szeretnek panaszkodni, de azt hiszem, a jelenlegi helyzet túlmutat ezen az általános rossz szokáson. A Facebookot ért kritikák sajnos jogosak.
A felhasználók részéről egyre többször hallani azt a véleményt, hogy szívesen szakítanának a Facebookkal, de egyelőre nincs jobb. Egyre többen, egyre nagyobb figyelmet szentelnek más közösségi csatornáknak. Keresik az alternatívát.
Hogyan alakultak a saját számaim?
Hogy Gabi kérdésére válaszolhassak megvizsgáltam a saját adataimat. Egyelőre nagyon-nagyon soványka az az információmennyiség, amiből gazdálkodhatok, ezért még véletlenül sem szeretnék levonni belőlük messzemenő következtetéseket. Ennek ellenére megosztom veled a számaimat, hátha látsz bennük valami hasznosat.
- A hírlevéllistámra eddig (2021. július 24.) 51 személy iratkozott fel.
- A Facebook-oldalamat 23 felhasználó követi.
A hírlevéllistámon 51 embernek küldtem ki azt a levelet, amit történetem szereplője, Gabi, csillagozott a postafiókjában. Az első 48 órában az 51 feliratkozóból összesen 16-an (kb. 32%) nyitották meg az e-mailt. Ebből összesen 9 fő kattintott a cikkemre, ami az összes feliratkozóhoz viszonyítva 18%-os eredmény.
A Facebookon 23 ember követ. Ebből 48 óra alatt 14 felhasználónak (kb. 61%-nak) jelent meg a cikkem/posztom. Összesen pedig 6 fő kattintott a cikkre, ami az összes követőt tekintve 26%-os eredmény.
Mi ebből a tanulság számomra?
1.
Kattintás szempontjából a Facebook jobban teljesített. Ez tény.
2.
Nem írtam elég jó tárgysort az e-mailemhez. Ez is egészen biztos. Ellenkező esetben a levélíró azonnal megnyitotta volna a levelemet. (Így hangzott amúgy a tárgysor: Célközönség meghatározása [0] totál nulláról)
3.
Bár lehet nagyon jó tárgysorokat írni egy e-mailhez, valószínűleg nem tud versenyezni a Facebookkal, ha kifejezetten a felhasználóra gyakorolt első, azonnali benyomást vizsgáljuk. Ez valahol érthető, hiszen mit lát azonnal a felhasználó a Facebookon? Minimum a poszt elejét + a megosztott cikk címét + a weboldalról behúzott képet. Ez összehasonlíthatatlanul nagyobb vizuális hatást kelt, mint egy olvasatlan e-mail tárgysora.
4.
Valószínűleg sokkal többen tudják, hogyan kell megjelölni egy levelet az e-mail-fiókban, mint menteni egy bejegyzést a Facebookon, ha azt később akarják elolvasni. Ezért sokkal könnyebben meg is jelölik. Ez a lépés pedig megnyugtatja az emberi agyat, hiszen úgy érzi, hogy nem csúszott le az információról, csupán elnapolta annak befogadását. (A Facebookon is el lehet menteni a posztokat későbbi olvasásra, de az ismerőseim ezt valamiért kevésbé használják.)
Végkövetkeztetés
Így, a cikk vége felé, tegyük fel Gabi eredeti kérdését újra:
„Sanyi! Szerinted a hírlevelezés tényleg olyan fontos? Vagy a kettő együttes működésével érhetőek el jobb olvasottsági eredmények? Neked mi a tapasztalatod, sokan elolvassák a kiküldött hírleveleidet?„
Íme tehát a válaszom:
Egyelőre nem tudom, hogy mennyire fontos a hírlevelezés. Hiszek a tapasztalt marketingeseknek, ezért alkalmazom. Saját, kezdetleges adataim azonban azt mutatják, hogy egy kezdőnek semmiképp sem szabad figyelmen kívül hagynia a Facebook-ot. Úgy látom, ha valaki épp most indítja a vállalkozását, akkor a kettőt együtt érdemes használnia. Hosszú távon pedig figyelnie, elemeznie kell a saját adatait.
Bár nagy reményeket táplálok a hírlevelezés iránt, de a mostani összehasonlítás azt mutatja, hogy kattintás szempontjából jobban teljesít a Facebook-oldalam. Ez azonban túl szűk keresztmetszet ahhoz, hogy reálisan lássuk a Facebook számait.
Szerencsére több olyan oldalt kezelek, amelynek sok követője van, ezért nem sajnáltam az időt és megvizsgáltam 613 bejegyzés adatait. Készítettem az eredményről egy egyszerű infografikát, hogy átfogóbb képet kaphass a Facebookról. Érdemes ezekkel is összehasonlítani az e-mail adatait.
Láthatod, hogy a cikkem elején említett hírlevelemet az összes feliratkozóm megkapta, majd 32%-uk megnyitotta. Ehhez képest az általam vizsgált Facebook-oldalak bejegyzéseivel legjobb esetben is csak a követők 31%-a találkozott. Érdemes tehát komolyan számolni az e-mail-marketinggel.
Bízok benne, hogy pár hónap múlva, több adat birtokában már okosabb leszek. Ha a későbbi tapasztalataimról is szeretnél olvasni, iratkozz fel a hírlevél-listámra!
