A storytelling a kommunikáció legősibb, legmélyebb formája. Nemcsak elvarázsolja a hallgatóságot, mélyen beleég az agyunkba is. Ismerd meg a copywritingban betöltött fontos szerepét, valamint a 7 lépéses módszert, mellyel te is felépítheted a saját sztoridat!
A Liverpooli Egyetem egyik tanulmánya szerint az emberek által folytatott beszélgetések 65%-át a pletykák és a személyes történetek teszik ki.
Meglepő? Szerintem nem.
Ugyanis mi, emberek, tudat alatt epekedünk a sztorikért. Vágyunk a történetekre.
A szaftosra,
a fordulatosra,
a tanulságosra,
a tragikusra,
a megbotránkoztatóra,
az izgalmasra.
Ez az oka annak, hogy szeretünk tévét nézni, moziba járni. Ez a válasz arra, hogy miért keresünk beszélgetőtársat a kávézásokhoz. Ezért mesélünk meséket a gyerekeknek lefekvés előtt. És ezért nyitod meg napjában ezerszer a Facebookot, meg a TikTokot, hogy leskelődj az ismerőseid új történetei után.
A storytelling rabjai vagyunk.
És ez a tudattalan sóvárgás valószínűleg egészen addig velünk marad, amíg képesek leszünk egymással kommunikálni.
A STORYTELLING JELENTÉSE
A storytelling, vagy magyarul a történetmesélés egy olyan narratív technika, amely a célzott közönség érdeklődésének megragadását és a fő üzenet kommunikálását segíti elő valós vagy kitalált történetek, szituációk, karakterek és dialógusok alkalmazásával. Az érzelmekre és az emberi kapcsolatokra alapozva a storytelling segít a márkáknak, vállalatoknak és termékeknek hitelesebbé, emlékezetesebbé és hatásosabbá válni.
Miért fontos a történetmesélés?
A történetmesélés nagyon régóta történelmünk, kultúránk része. Volt elég ideje arra, hogy hatást gyakoroljon az életünkre.
Az elmúlt évezredekben a storytelling hihetetlen rendszereket, közösségeket épített.
Gondolj csak a kereszténységre és a Biblia történeteire! (És most kérlek, vonatkoztass el attól, hogy mi a véleményed a vallásokról!) Hogyan kommunikált a kereszténység központi alakja, Jézus?
Példabeszédekkel.
Tanulságos történetekkel.
Hatásos sztorikkal.
Azaz storytellinggel.
Nem állítom, hogy kizárólag a storytelling miatt, de ez a Jézus nevű személy kétségtelenül a világtörténelem egyik legismertebb és legnagyobb hatású figurája lett. Az ő példája a legjobb arra, hogyan lehet a történetmesélés hatásos eszköz a tanításban és a közvetítésben. Az általa elmondott sztorikat a mai napig mesélik egymásnak a keresztény közösség tagjai.
Jerome Bruner, a New Yorki Egyetem 100 évesen elhunyt pszichológus kutató professzora szerint a történetmesélés kettős kulturális funkciót tölt be életünkben: a furcsaságot ismerőssé, önmagunkat pedig jellegzetessé tesszük vele.
Tehát a történetmesélés a többi között azért nagyon fontos, mert
- az ismeretlen helyzeteket ismerőssé teszi.
Hiába nem élünk át egy helyzetet, mások elbeszéléseinek köszönhetően felkészülhetünk azokra. Ezért is olyan népszerű a kezdő vállalkozók körében az esettanulmány. A történetekben szereplő karakterekkel való azonosulás lehetővé teszi az emberek számára, hogy a saját életükhöz kapcsolódóan értelmezzék és alkalmazzák az információkat.
- Alakítja az értékítéletet.
A történeteknek a legtöbb esetben van egy értékrendszere is, amely szintén segíti az embereket a jövőbeli döntéseik meghozatalában.
- Hatással van az érzelmekre.
Az érzelmeink sokkal erőteljesebben befolyásolnak bennünket, mint bármely adattal terhelt tanulmány. Érzelmi lények vagyunk.
Nem véletlen, hogy amikor egy boltban meglátsz egy csokis muffint, akkor ez a gondolat fogalmazódik meg benned először: „Ez túl sok kalória, inkább választok valami egészségesebbet.”
Végül egy másik gondolat kerekedik felül: „Jól van, csak egy darabot fogok venni, az egészséges étkezés holnap kezdődik.” 🙂
Hogyan hat a történetmesélés az agyra?
A történetmesélés egy természetes cselekvési folyamat az emberek életében. Egy olyan közlésforma, amellyel a mesélő biztonságosan, érthetően oszthatja meg gondolatait másokkal.
Na de mit csinál a befogadó fél agya miközben hallgatja a történetet?
Hát rajzol.
Képeket generál arról a történetről, amit az előadótól hall: a szereplőkről, a helyszínekről, a szituációkról. Ezek a képek segítenek abban, hogy jobban megértsük és emlékezzünk a másik fél történetére.
Azonban a történetmesélés nem csak az agy nyelvi feldolgozó központját aktiválja. Beindítja az érzékszervi és motoros területeket, valamint az érzelmi központokat is.
Amikor hallunk egy történetet, nem csak a szavakat dolgozzuk fel. Ideális esetben megtapasztalhatjuk a történethez kapcsolódó látványokat (pl.: egy nekünk mutatott fotón). Szembesülünk érzelmekkel (pl.: látjuk sírni az elbeszélő felet). Azaz a történetek kognitív és érzelmi szinten is lekötik a figyelmünket.
Befogadás közben a sztori elkezd összekötni minket másokkal. Mert úgy érezzük, hogy valaki más cipőjében járhatunk. Szépen, lassan kiépül az empátia a másik fél iránt.
Épp emiatt a láthatatlanul épülő kapocs miatt nem kell félned, ha az üzleti, szakmai blogodban néha a hétköznapi, személyesebb témáidba is be szeretnéd avatni az olvasóidat. Tedd meg nyugodtan!
Amikor mások érzéseit, fájdalmait és nehézségeit egy történeten keresztül átérezzük, a testünkben oxitocin szabadul fel.
Az oxitocin egy hormon, amely az agyalapi mirigy hátulsó részében található. Befolyásolja a viselkedésünket, általában lazábbá és a társas kapcsolatokra nyitottabbá tesz bennünket. Ennek a hormonnak a hatása megtapasztalható az életünk számos területén.
A storytelling biológiai ereje tehát abban rejlik, hogy képes az agy több területét ingerelni és egy hormon segítségével növelni az emberek közötti bizalmat és együttműködést.
Történetmesélés a marketingben
A történetmesélés nem csak a hétköznapokban, hanem a marketingben, az üzleti világban és a médiában is nagyon hasznos.
- Segít, hogy jobban megragadd az emberek figyelmét és érdeklődését,
- segít jobban megérteni egy szolgáltatás, vagy termék hasznosságát,
- segít abban, hogy emlékezetesebbé váljon egy marketing szempontból fontos üzeneted,
- segít abban, hogy kapcsolatot építs a célközönségeddel,
- segít abban, hogy hitelesebbé váljon egy üzeneted.
Egy történetet sokféle formátumban elő lehet adni. Azonban ebben a cikkben kizárólag a marketing szövegírásra koncentrálok.
Mit jelent a storytelling a szövegírásban?
A szövegírásban a storytelling az elbeszélő jellegű technikák alkalmazását jelenti. Azt, amikor a szövegíró egy mese, vagy valós, emlékezetes történet segítségével igyekszik kapcsolatot építeni az olvasóival.
A történetmesélés a marketingszöveg-írásban segíthet egy termék vagy szolgáltatás eladásában, valamint a tartalom érdekességét és megjegyezhetőségét is fokozhatja.
A szövegírásban a történetmesélésnek számos formája létezik. Például:
Problémaközpontú történet
Ebben az esetben a leírt sztori egy problémára koncentrál. Az un. fájdalomközpontot stimulálja az olvasó fejében. Majd ha ez megtörtént, hozzákapcsolja a megoldást.
Sikersztori
A történet egy termék vagy szolgáltatás segítségével elért sikereket mutatja be. Ebben a sztoriban nem feltétlenül írnak a múltról, mert az nem lényeges eleme a történetnek. Elsősorban a sikeres jövőről szól az elbeszélés, ahová az olvasó is szeretne eljutni.
Karaktermese
Ebben a sztoritípusban egy olyan rokonszenves karaktert mutat be a szövegíró, aki használja a terméket vagy szolgáltatást, és az segít neki. Itt maga a szereplő a húzóerő. Ő az, aki miatt megragad az olvasó fejében az esemény.
Előtte-utána technika
Ki ne ismerne „ilyen volt – ilyen lett” sztorikat? Ez a módszer nagyon hasonlít a sikersztori technikájához. Annyi a különbség, hogy ennél a módszernél a múlt – ami általában a rossz példát mutatja be az olvasónak – kötelező eleme a történetnek. Ez a kontraszt miatt fontos.
Természetesen ezek a technikák keveredhetnek. Ráadásul sokszor nehéz egyértelműen meghatározni, hogy egy szövegíró által alkalmazott sztori melyik kategóriába tartozik.
De itt igazából nem is a tankönyvszagú meghatározás a lényeg. Az a fontos, hogy nagyjából ismerd a legfontosabb módszereket, amelyek segítséget nyújthatnak egy-egy üzenet továbbításához.
A storytelling megvalósulhat például
- esettanulmány,
- évértékelő,
- mese,
- reklámszöveg formájában,
- vagy személyes történetként egy blogbejegyzésben, stb.
A forma elsősorban a szöveg céljától és kontextusától, valamint a célközönség igényeitől függ. Lehet, hogy egy családi témákkal foglalkozó női közönség nyitottabb egy személyes történetet bemutató blogbejegyzésre. Egy vállalkozásindítással foglalkozó csoportban pedig inkább a számokat-adatokat tartalmazó esettanulmány a hatékonyabb.
Miért fontos a történetmesélés a copywritingban?
A történetmesélés nagyon hatékony eszköz lehet a marketingszöveg-írásban, hiszen alkalmas az olvasó bevonására és az üzenet emlékezetes és hatékony közvetítésére.
Ahogy azt fentebb írtam, a storytelling érzelmi reakciókat válthat ki. Ez pedig nagyon fontos eleme a marketingnek és a reklámszövegeknek. Hiszen hiába ámítjuk magunkat: az emberek 99,9%-a nem racionális gondolkodó, hanem érzelmek alapján dönt. Nagyon nagy eséllyel te is.
A storytelling marketingben való tudatos használata körülbelül 100 évre nyúlik vissza. Megjelenését sokan egy John Caples nevű fickóhoz kötik. Ez a legendás szövegíró 25 évesen a sikeres konverziós történetmesélés talán leghíresebb példáját mutatta be ezzel a cikkel:
Ez a cikk – ami valójában egy hirdetés – 1926-ban jelent meg a Physical Culture magazinban. A címe magyarosan (azaz nem tükörfordításban) valahogy így hangzik: „Nevettek, amikor leültem a zongorához, de amikor elkezdtem játszani, mindenki megdöbbent…”
Ismerős megoldás, ugye?
Persze. Hiszen ez a cím napjainkban már clickbaitnek számít. Azonban 100 évvel ezelőtt még ismeretlen és iszonyatosan hatékony technika volt.
De valójában nem is a cím volt a siker kulcsa, hanem az ahhoz kapcsolódó történet amit a Caples egy cikkben mesélt el.
A történet egy bizonyos Jackről szólt, aki egy zenés estén hibátlanul adta elő Beethoven Holdfény-szonátáját, elkápráztatva ezzel barátait, akik azt hitték, hogy nem is tud zongorázni.
A hirdetés elképesztő sikert aratott. Több évig számos különböző kiadványban megjelent. És természetesen sokan másolták is.
Storytelling statisztikák
John Caples hirdetése óta eltelt 100 év, de a storytelling továbbra is csodákat tesz. Ezt számos viszonylag új felmérés is alátámasztja.
- Például a Headstream 2015-ös tanulmánya bizonyítékokkal szolgált a történetmesélés meggyőző erejéről. Vizsgálatuk szerint, ha az emberek szeretik egy márka történetét, akkor 55%-uk nagyobb valószínűséggel vásárolja meg annak termékét, vagy szolgáltatását.
- A 5WPR new yorki PR-ügynökség 2020-as felmérése szerint a történetmesélés egyértelműen hatásosabb a hagyományos hirdetésekhez képest. Adataikból az derült ki, hogy a fogyasztók körében – korosztálytól függően – 33-40%-kal eredményesebb a storytelling, mint egy direkt reklám.
- Érdemes megemlíteni Chip Heath és Dan Heath amerikai akadémikusokat is, akik több egyetemen oktattak. A testvérek egyik közösen írt könyvében annak jártak utána, hogy bizonyos ötletek miért maradnak életben, miközben mások teljesen elhalnak, eltűnnek. Az akadémikusok a könyvben a storytelling jelentőségére is kitértek. A történetmeséléssel kapcsolatban egy felmérést végeztek a Stanford Egyetem diákjai körében. A tanulókat különböző csoportokra osztották, akiknek előadásokat kellett meghallgatniuk. Az előadást követően megvizsgálták, hogy az egyetem diákjai milyen részletekre emlékeztek a prezentációkból. Arra a megállapításra jutottak, hogy a kutatásban résztvevőknek csak az 5%-a emlékezett az előadások statisztikai részeire. Mindeközben az elhangzott történeteket az alanyok 63%-a tudta felidézni.
A felsoroltakon kívül számos egyéb statisztikai adat is kering az interneten a storytelling hasznosságával kapcsolatban. Egy kis keresés után te is találhatsz párat. Én azonban kizárólag olyan számokat szerettem volna megosztani veled, amelyeknek megtaláltam az eredeti forrását is.
A storytelling módszer – Így néz ki a folyamat
A copywritingban a storytelling folyamata általában a következő lépésekből épül fel:
1. A célközönség meghatározása
A történetmesélés hatékonysága nagymértékben függ a célközönségtől. A célközönség meghatározása segít a történet írásakor az olvasó érdeklődésének megfelelő, őt megszólító módon írni.
2. A fő üzenet meghatározása (értékítélet)
A fő üzeneten múlik, hogy a történet milyen érzelmeket, gondolatokat és cselekvéseket vált ki az emberekből. Ez az üzenet sok esetben egyfajta értékítélet is, amely segít az olvasónak a jövőbeli döntései meghozatalában. Igazából ez lesz legmélyebb lényege a történetednek.
3. Az alaptörténet kitalálása
A történet kereteinek kitalálása az egyik legfontosabb lépés. Ez lesz a váz, amit később részletesen is kidolgozol. Ha ez az alaptörténet nem tiszta még a fejedben, ne kezdj neki a sztori kidolgozásának! Az alaptörténetnek érdekesnek és emlékezetesnek kell lennie, valamint kapcsolódnia kell a termékhez vagy szolgáltatáshoz.
4. Karakterek megalkotása
A történet karaktereinek kitalálása segít az olvasók számára azonosulni a történettel és jobban megérteni az üzenetet. Sok esetben az a leghatékonyabb, ha a történet szereplőiben saját magát ismeri fel az olvasó.
Egy sztorinak leggyakrabban két fő szereplője van. Mellettük pedig szinte mindig van egy fontosabb mellékszereplő, vagy segítő.
5. A történet részletes felépítése (konfliktus, fordulat)
Most már tudod, hogy kik a történeted szereplői és hogy mi lesz az esemény, amit átélnek. Ennek ismeretében meg kell tervezned, hogyan vezeted az olvasót a történet különböző részei között. A sztori kezdetétől a végéig.
6. A történet elmesélése, a fő üzeneted közlése
Egy jó sztorit pocsékul is elő lehet adni. Biztos te is halottál már remek vicceket, amelyek az előadó esetlensége miatt nem úgy sültek el, ahogy kellene. Ez az a pont, ahol sokat segítenek a jó szövegíró készségek. Egy remek copywriter úgy írja le a történetet, hogy az érdekes és emlékezetes legyen az olvasók számára.
Az elmesélés során természetesen közölni kell a korábban megfogalmazott üzenetet is. Ha nem is direkt kimondva, de valahol ott kell bújnia a sorok között, az olvasó számára jól felismerhető módon.
7. Call-to-action
A történet elmesélése után a copywritingban gyakran használják a call-to-action-t. A CTA az olvasót arra ösztönzi, hogy valamilyen cselekvésre folyamodjon (például vásárolja meg a terméket, stb.)
Storytelling példák
Nézzük végig ezeket a lépéseket egy példa segítségével. Ehhez a Terminátor 2: Az ítélet napja című filmet hívom segítségül. Nagy kedvencem.
- A célközönség meghatározása
A film célközönsége az a fiatal-középkorú réteg volt, amely 1991-ben rajongott az akciófilmekért és a sci-fiért.
- A fő üzenet meghatározása (értékítélet)
James Cameron, a film írója és rendezője elég világosan üzent nekünk. Arra kívánt rámutatni, hogy milyen hatása lehet a társadalomra a technológiának.
Azt üzente, hogy a technológia megfelelő használata, az emberi élet védelme, a jövő megfelelő befolyásolása és a barátság sikeres jövőt hozhat.
A filmben elrejtett értékítélet az emberi élet értékére és a technológia hatására fókuszál. Azaz: a technológia fejlődése fontos cél, de felelősen kell vele bánni.
Cameron üzenete átjött. Nem véletlen, hogy amikor szóba kerül a mesterséges intelligencia (például a manapság sokat emlegetett ChatGTP kapcsán) sokan rögtön a Terminátor, meg a SkyNet eljövetelét emlegetik.
- Az alaptörténet kitalálása
A kerettörténet kb. ez lett: Az első Terminátor filmben bemutatott ellenséges cyborg ezúttal egy új feladattal érkezik a múltba. (Azaz a mi jelenünkbe). Ő az, aki megvédi a jövőbeli emberi fajt, az emberiség leendő vezetőjét. Végül feláldozza saját magát is az emberiség érdekében.
Tehát a történet lényege az lesz, hogy különböző helyzetek, cselekménysorozatok segítségével bemutassa, hogy a technológia és az ember megfelelő kapcsolata győzelemre vihet.
- Karakterek megalkotása
A sztorinak két főszereplője van. Az egyik a higanyszerű átalakulásra képes T-1000-es terminátor (Robert Patrick). A másik pedig a T-800-as terminátor (Arnold Schwarzenegger).
Fontos, mégis picit másodrangú szerepet kapott a történetben a kis John Connor (Edward Furlong). Aki nem mellesleg a jövőbeli emberi faj vezetője. Illetve az ő édesanyja, Sarah Connor (Linda Hamilton).
Bár a sztorit a T-1000-es és John Connor kapcsolata alapozza meg, de valójában a nézők a T-1000-es és a T-800-as harcára kíváncsiak. Az igazi főszerepet Schwarzi és a „higanyember” viszi.
- A történet részletes felépítése (konfliktus, fordulat)
A történet felépítése maga a „forgatókönyv”. A különböző jelenetek végigondolása, és összefűzése.
A legjobb történeteknek kötelező eleme a konfliktus. Konfliktus nélkül nincs sztori. Emellett gyakori eszköz a fordulat alkalmazása is. Igyekezz te is használni ezeket!
A Terminátor 2 alapkonfliktusa a gonosz terminátor és John Connor közötti harc a jövő befolyásolása érdekében.
A történet meglepő fordulata pedig az, hogy az ember (John és Sarah) és a gép (a jó terminátor) barátságot köt. A második terminátorról kiderült, hogy nem azért érkezett a jövőből, hogy megölje Johnt. Hanem azért, hogy megvédje őt. Ez a fordulat megváltoztatta a főszereplők egymáshoz való viszonyát. Egy teljesen új irányt adott a történetnek.
- A történet elmesélése, a fő üzenet közlése
Végig kell gondolnod, hogy a történetedben hol és mikor erősítesz rá a fő üzenetedre. Cameron ezt többször is megtette.
Például, amikor John Connor beszélget a terminátorral arról, hogy a technológia nem értékesebb az emberi életnél. És hogy a gépre azért van szükség, hogy védelmezze az embereket.
Egy másik példa, amikor a filmben a terminátor megvédi John Connor életét, még akkor is, amikor ez az ő saját életét is veszélybe szorítja. Ez is azt erősítette, hogy az emberi élet fontosabb a technológia bármely formájánál.
Végül, a filmben a terminátor önként áldozza fel magát, hogy megmentse John életét. Ezzel véglegesen megerősíti a fő üzenetet: az emberi élet fontosabb a technológiánál. A jövőt nem lehet megváltoztatni, csak védelmezni.
Storytelling könyv
Elég kevés könyv található a magyar piacon, ami a storytellingről szól. Angol nyelven többet is elérhetsz, de magyarul csak egyet-kettőt. Összegyűjtöttem neked ezt a néhány kiadványt.
Figyelem! Az alábbi felsorolás nem arról szól, hogy ajánlom ezeket a könyveket. Csak olyat ajánlok, amit már elolvastam, és hasznosnak is éreztem.
A következő lista csupán egy szimpla felsorolás a magyar nyelven fellelhető szakkönyvekről. A gyűjtésnek az a célja, hogy megspóroljam neked a keresést.
Ha ismersz olyan könyvet, ami a sorytellinggel foglalkozik és nem tartalmaz az alábbi lista, kérlek, írd meg nekem! Köszönöm.
Carmine Gallo: Storytelling – A történetmesélés ereje
A könyvben Carmine Gallo bemutatja a történetmesélés előnyeit és hatását, valamint a történetmesélés alapjait és a történet felépítésének lépéseit. A könyv olyan példákkal van tele, amelyek segítenek az olvasóknak megérteni a storytelling művészetét.
Jó támaszt adhat kezdő szövegíróknak és marketingeseknek, akik szeretnék megtanulni, hogyan használhatják a történetmesélést a munkájukban.
Andrade G. Anita: A storytelling tudománya
A könyv azoknak íródott, akik meg akarják érteni a történetmesélés mögötti tudományos alapokat. A szerző állítása szerint a könyv a nulláról segít neked felépíteni a saját sztoridat.
Christina Budde: Történetmesélés a coachingban
Christina Budde a coachingjai során alkalmazott történetmeséléssel kapcsolatos gondolatait osztja meg olvasóival. Mindezt sok gyakorlati példával fűszerezve. A magyar nyelven megjelent könyv egyes fejezeteiben az író kitér a jó történetmesélés szabályaira, a storytelling módszereire és eszközeire. Illetve arra is, hogyan tudod fejleszteni a kreatív történeteket.
Gyakorlati tippek – Házi feladat
A storytelling alapja, hogy valódi, hiteles történeteket mesélj el. Ezért ha gyakorolni szeretnéd ezt a technikát, első lépésként érdemes megkeresned a saját életed kis történeteit.
Ebben a fejezetben olyan gyakorlati tippeket adok, amelyek segítenek megtalálni azokat a történeteket, amelyeket felhasználhatsz a munkáid során.
- Gondold végig az eddigi életedben, szakmai pályafutásodban bekövetkezett fontosabb, sorsfordító eseményeket. Írj össze ezekből legalább 1-et, de ha tudsz, akár 3-at is.
Sokszor azt gondoljuk, hogy az életünk unalmas, szürke. De ez nem igaz! Határozottan nem az.
Tudom, mert kamaszként sok-sok évig naplót írtam. A kölyökként unalmasnak tűnő életemet utólag, felnőtként visszaolvasva rendkívül izgalmasnak érzem.
Hidd el, sok érdekes, tanulságos eseményt átélünk. Ilyen lehet egy sikeres projekt megvalósítása, egy kudarc, vagy valamilyen személyes kihívás, stb.
- Idézd fel magadban, hogy milyen érdekes, meghökkentő esetekről számoltak be a barátaid, rokonaid! Írj össze ezekből legalább 3-at.
Ha a saját életedet unalmasnak is tartod, biztos vagyok benne, hogy ismersz olyan személyeket, akikkel történt valami érdekes.
Például a fickó a munkahelyeden, aki gyakornoki pozícióból szorgalmas munkával eljutott az igazgatói megbízásig. Vagy az a lány, aki iszonyatosan sokat fogyott. Vagy az a srác, aki vézna kisfiúból testépítő lett. Netán korábbi zűrös életét boldog családi életre cserélte stb.
Számtalan érdekes sztori zajlik körülöttünk. Csak észre kell venni bennük azokat a mintákat, amelyek másoknak is hasznosak lehetnek.
- Olvass más szemmel egy könyvet!
Amikor könyvet olvasok, mindig bejelölöm ceruzával azokat a mondatokat, amelyek valamilyen izgalmas, frappáns gondolatról szólnak. Amelyeket később újracsomagolhatok, továbbfejleszthetek és felhasználhatok.
Fontos, hogy ne egy az egyben másolj! Inkább csak inspirálódj ezekből a mondatokból!
Nyugodtan írd le azt is, hogy kitől ered az alapgondolat. A storytelling hatékonyságát nem csökkenti, ha leírod, hogy honnan származik az általad megosztott történet.
Javaslom, hogy a jövőben próbáld te is észrevenni a könyvekben az igazán értékes rövid sztorikat!
- Keress a médiában 3 sztorit!
A média tele van jó és tanulságos, inspiráló történetekkel. Sőt, a filmekből is meríthetsz sztorikat. Nem baj, ha olyat választasz, amit már sokan ismernek. Lehet, hogy épp azért fog az olvasód könnyebben kapcsolódni hozzád, mert rájön, hogy ugyanazt a filmet szereted, amit ő is. Az a lényeg, hogy az ismert sztorikat megfelelő stílusban tálald és kapcsolódjon az cikked témájához.
- Szabj újra egy mesét!
Ugye ismersz néhány klasszikus, tanulsággal záródó rövid mesét?
Például a két kecskéét, akik egy vékony pallón találkoznak a folyó felett. Mivel egyikük sem akar visszafordulni, ezért végül mindketten vízbe esnek.
Vagy a hollóról, akinek a róka kiénekelte a szájából a sajtot.
Fogd meg ezeket a sztorikat is öltöztesd át: töltsd fel, helyettesítsd olyan szereplőkkel, akik beleillenek a blogod témájába. Formáld emberivé a szituációt, a mesékben lévő konfliktust és voilá! Kész.
Soha ne állítsd azt, hogy ezek igaz történetek! Sose hazudj! De ha ügyesen bánsz a szavakkal, az olvasódat nem fogja érdekelni a történet valóságtartalma. Csak a tanulsága.
Ne felejtsd el: a történetmesélés egy folyamat. Ezért keresned kell az új inspirációkat és gyakorolnod kell a storytelling technikát. Így fogsz folyamatosan fejlődni. A fenti gyakorlati tippek ehhez tökéletes támaszt adhatnak neked.