A médiaszereplések növelhetik az ismertségedet és remekül támogathatják a márkád építését. Szerkesztőségekhez eljutni sajtóközleményekkel lehet a legkönnyebben, amelyhez egy jó sajtóközlemény minta ugródeszkaként szolgál. Ebben a cikkben több példát is találsz.
A média izgalmas. Viszont a médiába bekerülni szinte lehetetlen, ugye?
De mi van, ha azt mondom, hogy ennek esélyét ingyen is tudod növelni? Ehhez pedig csak egy sajtóközleményre van szükséged. Ebben a cikkben adok egy-két tanácsot, amelyek segítségével ügyesen megírhatod a saját sajtóanyagodat.
Ám mielőtt megtanulnád, hogyan kell összerakni egy sajtóközleményt, először inkább értsd meg, hogy pontosan mi is az.
Kezdjünk bele!
Mi a sajtóközlemény?
A sajtóközlemény egy profi módon megírt, hírértékű, rövid, szöveges anyag, amelyet a sajtó munkatársainak küld el egy vállalkozás, vagy szervezet. Célja, hogy felkeltse az újságírók figyelmét és a téma feldolgozására ösztönözze őket. Ezzel pedig rövid, vagy hosszú távon médiamegjelenéseket generáljon a közlemény kiadója számára.
Miért fontos a sajtóközlemény?
A sajtóközleményt sokan idejétmúlt eszköznek tekintik. Mindenki a Facebookban, a LinkedInben és társaikban, illetve a jól marketingelt, SEO-zott weboldalakban, blogokban hisz. Ezek kétségtelenül szuper felületek és megoldások – én is használom őket -, de az ismertség elérésében, a márkaépítésben a sajtóközleményeknek még mindig nagy szerepük van.
Gondolj csak bele: a szakemberek – még a profi marketingesek is – megkülönböztetett figyelemmel teszik közzé honlapjukon a sajtómegjelenéseiket. Nem véletlenül. Volt több olyan marketingügynökség, amelyek tanácsot kértek tőlem abban, hogyan kerülhetnének be a médiába. Ennek az volt a nem titkolt oka, hogy olyan ügyfélkört kívántak kiszolgálni, akiknek ez (is) számít.
Sajtótájékoztató 2022-ben Budapesten (Fotó: Ducsai Sándor)
A médiában szerepelni mai napig egyfajta rangot jelent. Még akkor is, ha nap, mint nap hallani azt a kritikát, hogy az újságírás színvonala a béka segge alatt van. Ennek ellenére mindenki örül, ha a cége a TV-ben, vagy az újságokban szerepel.
A szakértői imázs kiépítésének továbbra is az egyik legerősebb eszköze a médiamegjelenés. Ezt pedig legkönnyebben sajtóközlemények kiadásával érheted el.
A sajtóközlemények élnek és virulnak. Nem ok nélkül.
A sajtóközlemény felépítése
Egy sajtóközleménynek 3+1 fontos része van.
Cím
Nincs pontos statisztikám, csak a saját, X éves szerkesztőségi tapasztalatom. Ennek tudatában viszont határozottan állítom, hogy az esetek 90 százalékában csak a sajtóközlemény címét és leadjét olvassák el az szerkesztőségekben.
Gyorsan belátható, hogy egy sajtóközlemény esetében rendkívül fontos a címválasztás.
Fokozottan vigyáznod kell arra, hogy a közleményednek ne legyen se clickbait, se marketingízű címe.
Egy sajtóközleményben ez sokkal fontosabb, mint egy blogbejegyzésben. Kattintásvadász címeket használni már sehol sem tanácsos, de egy sajtóközlemény esetében kifejezetten káros. (Rád nézve.)
Az újságíró nem egy átlagos olvasó. Különösen érzékeny arra, ha hülyének nézik, vagy ha bújtatott reklámmal próbálják megfogni. Átlát a szitán, trükközés esetén pedig eleve hátrányból indulsz nála.
Ezért egy sajtóközlemény címe legyen
- rövid,
- őszinte és
- egyértelmű.
Az egyértelműség nem azt jelenti, hogy minden infót bele kell zsúfolnod a címbe. Nem attól lesz egyértelmű egy cím, hogy leírod benne, hogy mi, mikor és hol történik. Az egyértelműség olyan szempontból fontos, hogy az újságírónak azonnal látnia és értenie kell, hogy kb. mi a sajtóközlemény témája.
Példák
Ez például egy kevésbé jó cím: Így spórolhatsz az utazáson
Nem jó cím, mert
- nem egyértelmű, hogy mit lehet megspórolni: pénzt, időt?
- Nem egyértelmű, hogy milyen utazásról van szó. Talán nyaralásról, kirándulásról szól a sajtóközlemény?
- Ráadásul érezni, hogy a cím szándékosan nem árul el részleteket, óvatosan arra ösztönözve, hogy inkább kattintsak/olvassak tovább. – Ebben az esetben szerinted mit fog tenni egy újságíró, ha épp egy helyszínre siet forgatni? Vagy ha látja, hogy van további 5 napi aktualitású sajtóközlemény is a postafiókjában?
Ez viszont jó cím: Akár 20 százalékkal is csökkenthető a benzinköltség
Jó cím, mégpedig a következők miatt:
- Egyértelmű, hogy mit lehet megspórolni? – Igen. Benzint, azaz pénzt.
- Egyértelmű, hogy kinek/miről szól a cikk? – Igen. Autótulajdonosoknak szól, és valamit tanácsolni akar. Azaz milliónyi hírfogyasztónak lehet hasznos.
- Aktuális, érdekes lehet a téma? – Hogy a fenébe ne?! Egekben az üzemanyagok ára, hetek-hónapok óta erről szól minden. Ez a téma jó eséllyel egy hét múlva is feldolgozható.
Tudom, hogy sokszor nehéz összehozni, hogy egy cím rövid és egyértelmű is legyen. Nem titkolom, én is szoktam vele szenvedni. Ezért ha túl nehéznek érzed ezt a feladatot, akkor esetleg próbálj un. alcímet is használni. Valahogy így:
Új adalékanyagot fejlesztett egy magyar cég
Akár a havi benzinköltség 20%-át is megspórolhatják az autósok
Lead
Tapasztalatom szerint, a lead szerepe szokott a legnagyobb értetlenséget okozni azok körében, akik nem ismerik a sajtó világát. Sokan a lead létezéséről sem tudnak.
A marketingesek például sokszor az érdeklődőkre, feliratkozókra gondolnak a lead szó hallatán. De az újságírók körében ez a szó teljesen mást jelent.
A lead a sajtóközlemény első néhány mondata. Jellemzően félkövérrel kiemelik. Ideális esetben 3-4 mondatnál nem hosszabb. Tartalmaz szinte minden lényeges alapinformációt, amelyek az újságírók gyors döntését segíthetik.
A leadnek több formája is létezik, de ennek a cikknek nem célja ezt a témát túlrészletezni. Az esetek többségében a leadet úgy kell megírni, hogy ha egy szerkesztőségben elolvassák, akkor azonnal el tudják dönteni, hogy fel akarják-e dolgozni a témát.
Ebben a pár mondatban egyértelműen kell fogalmazni. A rébuszokat, a sejtetést kerülni kell. Ez utóbbival kizárólag a profi, marketingszövegírást is jól ismerő szövegíróknak érdemes próbálkozniuk. Ők az un. hook-technika megfelelő alkalmazásával továbbolvasásra késztethetik az olvasót.
A leadet úgy fogd fel, mint a híradós anyagok felkonferálását. A műsorvezető röviden, 1-2 mondatban elmondja a lényeget, amiből te azonnal el tudod dönteni, hogy megnézed magát a vágott anyagot, a riportot, vagy inkább elkapcsolsz egy másik csatornára.
Szövegtörzs
A sajtóközlemény lead utáni részét érdemes a hírírás klasszikus modellje szerint felépítened. Ezt a szakemberek a fordított piramis elvének nevezik.
Azaz: fentről lefelé haladva a fontosabb hírekről a kevésbé fontosabbakra helyezd át a fókuszt. Tehát a szöveg tetején legyenek a legfontosabb információk (Ki? Mit? Mikor? Hol?), a szöveg alján pedig a kevésbé fontos részletek (Miért? Meddig?), vagy szélesebb nézőpont szerint megfogalmazott információk (Milyen hasonló információkat érdemes még tudni a témáról?).
Ez egy klasszikus modell, amelytől a gyakorlottabb újságírók, szövegírók el szoktak térni. Viszont, ha te még nem írtál túl sok sajtóközleményt, akkor érdemes a fordított piramis elvét használnod.
Elérhetőségi adatok
A kapcsolattartási adataidat több okból is fel kell tüntetni a sajtóközleményben.
Mindenekelőtt azért, hogy az újságírók kapcsolatba léphessenek veled, ha kérdéseik vannak, vagy ha további információra lenne szükségük a leírtakkal kapcsolatban.
Másrészt, a kapcsolatfelvételi adataid bizalmat ébreszthetnek. Hitelessé tehetik azt, amit leírsz. Egy Vodafone-nak, vagy egy minisztériumnak ezzel nem kell foglalkoznia, hiszen szinte mindenki ismeri őket. De egy kis-, vagy középvállalkozás neve először még jó eséllyel ismeretlen lesz az újságírók számára. Ha a sajtóközleményben ott vannak az elérhetőségeid, az azt fogja bizonyítani, hogy leinformálható vagy.
A kapcsolatfelvételi adataidat a sajtóközlemény szövegétől elkülönítve, például az anyag végén tüntesd fel. Érdemes beleírni annak a személynek a nevét, aki képviseli a céget a sajtó felé. Ha van a társaságnak kommunikációs munkatársa, esetleg szóvivője, akkor őt és az ő elérhetőségeit. Ha kis cégről, vagy szervezetről van szó, akkor lehet akár a cég vezetője is a kontakt. Vagy az a munkatárs, aki közvetlenül fogadja az újságírók esetleges megkeresését.
Az elérhetőségek között szerepeljen a
- cég/szervezet neve,
- telefonszáma,
- e-mail-címe,
- weboldala.
Célszerű a cég/szervezet közösségi oldalainak profiljait is feltüntetni, mivel ezek további információkkal és forrásokkal szolgálhatnak az újságírók számára.
Ügyelj arra, hogy naprakész linkeket használj!
(Lentebb van pár sajtóközlemény minta, klikkelj rájuk és nézd meg, ki hogyan tünteti fel a kapcsolattartási adatait!)
Formai követelmények, dizájn
Ha egy alapos szakmaisággal megírt Public Relationsról szóló könyv akad a kezedbe, akkor abban valószínűleg olyanokat is fogsz olvasni, hogy fontos a céglogó, használj fejléces papírt, vagy hogy mekkora margó legyen a szöveg mellett, stb. De igazából nem ez a lényeg.
Az ilyen apróságok legfeljebb a cseresznyét jelentik annak a bizonyos tortának a tetején. Ezek jószándékú javaslatok, de ha a sajtóközleményed címe és tartalma megfelelő, akkor egy újságíró nem fog foglalkozni ezekkel a formai követelményekkel. A világ legszebb, leghivatalosabb, fejléces, dizájnolt sajtóközleménye is a kukában fogja végezni, ha a tartalma nem érdekes az újságíró számára.
Szép csomagolással max. egyszer tudsz eladni egy rossz terméket. De ha hasznos a tartalom, még csomagolnod sem szükséges.
Sajtóközlemény minta
Összegyűjtöttem neked pár sajtóközleményt. Nézd meg a felépítésüket, tanulj belőlük!
Fontosnak tartom jelezni, hogy ezeket a sajtóanyagokat nem azért teszem közzé, mert tökéletesnek tartom őket. Azonban sem felhatalmazásom, sem jogom nincs arra, hogy kérés nélkül véleményezzem az általam ismert és ismeretlen szakemberek munkáját. A linkelt példák arra mindenképp jók, hogy lásd, hogyan csinálják azok, akik rendszeresen keresik az újságírók figyelmét.
Kattintás után megnézheted az alábbi közleményeket:
- Energiaügyi Minisztérium (Sajtóközlemény minta – 2022. december 13.)
- Erste Bank (Sajtóközlemény minta – 2022. december 12.)
- Budapesti Közlekedési Központ (Sajtóközlemény minta – 2022. november 9.)
A dokumentumokban az elérhetőségeket, neveket kicsillagoztam, bocsi. 🙂
Mitől függ egy sajtóközlemény sikere?
Egy sajtóközlemény sikere sok mindentől függ. Ráadásul a siker összetevőinek többségére sajnos nincs ráhatásod. Az alábbiakban összegyűjtöttem azokat a tényezőket, amelyek viszont leginkább rajtad múlnak. Ezekre mindenképp figyelj!
Aktualitás
A sajtóközleményed nagyobb valószínűséggel lesz sikeres, ha időszerű és passzol az éppen aktuális eseményekhez, vagy trendekhez. Ha tudod, érdemes azt is figyelembe venned, hogy az adott pillanatban milyen egyéb hírekkel, eseményekkel kell versenybe szállnia a sajtóközleményednek. Eleve vesztes meccsbe kár belemenni.
Hírérték
Szintén nagyobb valószínűséggel lesz sikeres a közleményed, ha komoly hírértékkel bír. Ilyenek lehetnek a sokakat érintő új termékekről vagy szolgáltatásokról szóló információk, a fontosabb mérföldkövek, vagy az aktuális piaci trendek speciális feldolgozásai.
Minőség
Egy jól megírt, világos, tömör és könnyen érthető sajtóközlemény nagyobb valószínűséggel lesz sikeres, mint egy terjengős, nehezen érthető, túlzottan marketing ízű anyag.
Célzás
Igen, az újságírók esetében is fontos szerepe van a jó célzásnak. Egy sajtóközlemény nagyobb valószínűséggel lesz sikeres, ha a megfelelő szerkesztőségekbe juttatod el. Egy építészeti magazint nem fog érdekelni az a hír, hogy mennyit költöttek az emberek az elmúlt években karácsonyi ajándékokra. De jó eséllyel felcsillan a szemük, ha olyan sajtóközleményt kapnak, amelyben az idén épített legmodernebb magyar lakóingatlanokról van szó.
Médiakapcsolatok
Ha élő, jó kapcsolatokat ápolsz az újságírókkal, akkor megnő annak esélye, hogy a sajtóközleményedet feldolgozzák. A kapcsolatépítés idő- és energiaigényes.
Vizualitás
Amikor csak tudsz, mindig csatolj témához kapcsolódó saját fotót a sajtóközleményeidhez. Máshonnan származó fotókat ne használj, ha nem rendelkezel felhasználására vonatkozó jogokkal! A jó grafikák és fotók sokat segíthetnek főleg az online hírportálok újságíróinak.
